Kétívű implantátum-rehabilitáció: az occlusió ellenőrzése a munkaasztalról való elhagyás előtt

Teljes felső és alsó ív implantátum-rehabilitáció ICERA cirkóniából, amelyet artikulált modelleken mutatnak be az occlusió ellenőrzése során a befejezés előtt.

Esetenkénti áttekintés

Ez az eset egy teljes szájüreg-implantátum-rehabilitációt dokumentál: két teljes ív, mindkettő több egységből álló abutmentre csavarozva, mindkettőt ICERA cirkóniából maratják. A felvételt a munkaasztalon készítették az occlusió ellenőrzése során, miközben a restaurációkat a munkamodellekre helyezték és artikulálták, hogy a harapási viszonyt az egész mozgástartományon keresztül ellenőrizni lehessen.

Az egyívű munkának van egy referencia pontja. Amikor a felső ívet a beteg természetes alsó fogzata ellen állítjuk vissza, az ellenfogak megmondják, hol kell lennie az occlusiónak – tehát egy meglévő rendszerbe illeszkedünk, nem pedig saját magunk alkotunk újat. A teljes szájra készülő eseteknél ez a referencia teljesen hiányzik. Mindkét ív egyszerre készül, ami azt jelenti, hogy a vertikális dimenziót, az occlusiós síkot és az irányítási sémát a labor határozza meg, nem pedig mérések alapján állapítja meg.

Miért ellenőrizzük ezt mozgás közben

A mozdulatlan fotók nem mutathatnak occlusiót. Egy fénykép csupán egyetlen pozíciót rögzít, általában a maximális intercuspációt, és egy eset ebben a pozícióban helyesnek tűnhet, miközben minden más helyzetben hibás. A kontakt csak mozgás közben válik értelmezhetővé: amikor az állkapocs előre mozog protrusióba, az elvárt anterior irányítás, posterior disocclusió és oldalsó kontakt séma mozgás közben értékelhető.

A csuklós ellenőrzés során ellenőrizzük ezeket az összefüggéseket. A restaurációkat olyan modellekre helyezzük, amelyek a páciens állkapocs-viszonyát reprodukálják, és az okklúziót kézzel, különböző mozgások közben rögzítjük. Bármely zavaró érintkezés – például egy hátsó érintkezés, amely nem oldódik fel előremozgás közben, vagy egy nem működő oldali érintkezés a kiegyensúlyozó oldalon – itt azonosítható és korrigálható, a munkaasztalon, ahol a beavatkozás egyszerű.

Az alternatíva a probléma felfedezése a kiszállításkor. Az okklúziós korrekció szinterelt cirkónián szájban történik, ami azt jelenti, hogy a glazúrozott felületen kell csiszolni, és minden csiszolt területet megfelelően újrapolíroznak, különben a szemben lévő fogzománcot károsítja. A zavaró érintkezések észlelése a készülék szállítása előtt nem udvariasság a klinikus iránt, hanem a restauráció védelmének alapvető feltétele.

Anyagfontolgatások teljes szájra kiterjedő esetekben

A cirkónia ellenálló felületként való alkalmazása egy speciális helyzet, és érdemes nyíltan megfogalmazni. Jól polírozott cirkónia általában kedvező ellenálló kopásviszonyokat mutat, míg a durva felületű cirkónia lényegesen abrasívabbá válhat. Egy durva cirkóniafelület nem az. Amikor mindkét ív cirkóniából készül, minden occlusalis érintkezés kerámia-kerámia érintkezés, és az érintkezési felületek minősége meghatározza a kopásviszonyokat az eset teljes élettartama alatt.

Ezért itt a felületkezelés sorrendje fontosabb, mint egyetlen ívnél. Először az occlusalis beállítást végezzük el, majd egy teljes, fokozatos polírozási sorozat következik; végül – ha szükséges – glazúrozással adjuk meg a végső felületi jellemzőt. A glazúrozás utáni beállítás és a csiszolt felület meghagyása olyan hiba, amely hosszú távú kopási panaszokhoz vezethet.

Mindkét ív az ICERA 4D Pro anyagból készült, a szokásos sinterelési ciklus szerint, és a passzív illeszkedést a több egységből álló abutmenteken ellenőriztük, mielőtt bármilyen esztétikai vagy occlusalis munkálatot elkezdtünk volna.

Passzív illeszkedés mindkét íven

A csavarhoz vezető csatornák láthatók a felvételen, úgy helyezkednek el, hogy ne károsítsák a szájüregi felszíneket. Minden ív passzív illeszkedését külön ellenőriztük, mielőtt a kettőt összeillesztettük, mert a rögzítési és az occlusiós problémák a munkaasztalon hasonlóan jelennek meg – például egy híd, amely kissé magasan áll, mert nem ült be teljesen, occlusiós akadályként mutatkozik, és az occlusió korrekciójával a hiba véglegesen beépül.

Először a rögzítést, majd az occlusiót ellenőrizve tartjuk külön ezt a két változót. Ez lassabb sorrend, de az egyetlen megbízható módszer.

Esztétikai folytonosság

A teljes szájra készülő esetek esetében van egy esztétikai követelmény, amely egyetlen ívnál nem áll fenn: a két ívnek egymáshoz kell illeszkednie. Az árnyalat, a féligátlátszósági gradiens és a fogínyi jellemzőknek az alsó és a felső ív között konzisztensnek kell lenniük, mert a beteg mosolya mindkét ívet bemutatja. A két ív ugyanabból a gyártási tételből történő előállítása segít csökkenteni az anyaghoz kapcsolódó árnyalateltérések egyik forrását.

Ez az eset azt mutatja be

A teljes száj implantátumos rehabilitáció a legigényesebb fogpótlás-kategóriák egyike.

Két hosszú szakaszú restaurációt kell passzívan illeszteni, ellenállniuk kell az előre látható szinterelési zsugorodásnak, egy szándékosan kialakított occlusiós rendszer szerint kell együtt működniük, és még árnyalatban és áttetszőségben is egyezniük kell egymással.

A kihívás nem egyetlen változó külön-külön, hanem mindegyikük egyszerre történő szabályozása.

Először a pontos illeszkedés. Másodszor az occlusió. A felületminőség az egész folyamat során.

Ez a sorrend még fontosabb, ha cirkónia cirkóniával szemben helyezkedik el.

Ezt az esetet ICERA cirkóniával készítették.